Az enyhe tél immár sokadik éve több növényvédelmi kihívást hoz. A megszokottnál melegebb időjárás miatt a talajlakó rovarkártevők nem húzódnak mélyre, és a felszín sem fagyott át annyira, hogy a számukat radikális csökkentse. A drótféreg tipikusan az a kártevő, amelyik számára nagyon kedvező az enyhe tél, és számolnunk kell a kártételével, amennyiben a talajfertőtlenítőt elhagytuk.
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Ezek a lárvák 3-5 évig fejlődnek a talajban. Különösen vonzza őket a csírázó mag, a fiatal növények gyökerei, ezek rágásával okoznak kártételt. Szántóföldi kultúrák közül legnagyobb kárt burgonyában és cukorrépában okoznak, de már kukorica és napraforgó esetében is jelentős kártétellel lehetett találkozni az elmúlt években.
A rovarkárosító-helyzet alakulása kukoricában és napraforgóban
A csapadékos, enyhe idő miatt a talajlakó kártevők már a felső 15 cm-es rétegben jelen vannak. Kukoricában és napraforgóban egyaránt kell számítani a drótféreg károsítására a fiatal állományokban, ha a talajfertőtlenítés elmaradt.
A tavasszal vetett, kapás kultúrákon nagyon jól megélnek a drótférgek, sőt több faj, többféle fejlettségű drótféreg egyidejű jelenléte is előfordulhat az adott területen, melyek eltérően reagálhatnak az egyes hatásokra, hatóanyagokra. A drótférget a föld alatt csírázó kukorica- vagy napraforgómagoncok által kibocsátott CO2 csalogatja a magokhoz vagy gyököcskékhez. A lárva erős rágó szájszervével berágja magát a magba vagy a fiatal növény szárába. Ha átrágja a tenyészőcsúcsot, akkor a kis növény pusztulását okozza. Egy lárva több növényt is képes elpusztítani.
Az őszi vetésű kultúrák esetében már nem tudnak nagy mértékű pusztítást végezni. Ennek az az oka, hogy amikor a drótférgek aktívak, vagyis késő tavasszal, akkor az őszi búza vagy a repce már megerősödött gyökérrendszerrel rendelkezik, így jobban tudja tolerálni a károsítást, mint az éppen csírázó tavaszi kultúrák.
A visszavonás előtt a felszívódó, neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekkel jó hatásfokkal lehetett a talajlakó kártevők, közöttük a drótférgek ellen is védekezni. A neonikotionid hatóanyagok kivonása után a talajlakó kártevők felszaporodtak, kártételüket pedig az a tény is fokozza, hogy a drótféreg esetében például a lárvastádium 2-4 évig tart. Márpedig ez a termelő részéről előrelátást és több évi előre tervezést igényel.
Védekezés a drótféreg ellen
Vetés előtt mindenképp érdemes az egy négyzetméterre eső lárvák számát meghatározni: ha 2-4 darab/m2 értéket kapunk, akkor a növényvédő szeres védekezést el kell végezni talajfertőtlenítővel vagy csávázott vetőmagok használatával.
Permetezéseknél fontos, hogy a termelők figyelembe vegyék az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, az engedélyokirat és a vonatkozó jogszabályok előírásait. Kevés hatóanyag áll a termelők rendelkezésére, ezekről kérdezze növényvédő szakmérnökeinket>>
Szintén lehetőség van védekezésre gyomszabályozás által. Az egyszikű gyomokkal fertőzött táblában ugyanis jól fel tudnak szaporodni a rovarkártevők, mivel a nagyobb növényállomány bőséges táplálékot szolgáltat a drótféregnek. Érdemes élni ezzel a védekezési lehetőséggel is!