Ahogy beköszönt a tavasz, elsőrendű fontosságú dolgunk, hogy segítsük a szántóföldeket a tavaszi megújulásban. Mit jelent az életre kelés egy mezőgazdasági tábla esetében? Azt, hogy javul a talaj szerkezete, helyreáll a tápanyag-szolgáltató képessége, a talajba bevitt szerves és szervetlen tápanyagok hasznosulni tudnak. Beavatkozásra feltétlenül szükség van, mivel általános tendencia a termőtalajok romlása, elsilányosodása. Miért romlanak […]
Nem okozott nagy meglepetést, hogy az idén is száraz tavaszunk van. Az április eleji becslések alapján 120‒160 mm csapadék hiányzik a talajból, ami kedvezőtlenül érinti a szántóföldeket is. Az elmúlt évek kedvezőtlen klimatikus változásai (világszerte, nem csak nálunk), és persze az aszálykárok ráirányították a figyelmet a szárazságtűrő gabonákra, vagyis a környezeti behatásokkal szemben ellenálló gabonafajták
A talaj számos kórokozó gombának, baktériumnak és kártevő féregnek, lárvának az otthona. Tavasszal kiemelt fontosságúvá válik az ellenük való védekezés. Többféle eljárás is ismeretes, a szántóföldi kultúrákban sok szempontból a leghatékonyabb a talajfertőtlenítő szerek használata. A készítmények többsége széles hatásspektrummal rendelkezik, és általában megbízhatóan működnek különböző időjárási körülmények között is. Mi történik, ha nem veszünk
Amíg a vegetáció tart, egyetlen növény sincs teljes biztonságban a talajlakók, talajból támadók ellen. A kelésben lévő fiatal növények különösen érzékenyek a drótférgek, fonálférgek, mocskospajor, lótücsök és egyéb gyökérkárosítók tevékenységére: komoly tőpusztulást, ezzel számottevő veszteséget okozhatnak. Az ellenük való védekezés vegyszeres eljárásai a talajfertőtlenítés és a rovarirtó szeres vetőmagcsávázás. Nem lehet kikerülni a rovarirtó szerek