Miben más az őszi árpa talaj-előkészítése?
Az őszi árpa talaj-előkészítése hasonlít más őszi kalászosokéhoz, azonban célszerű szem előtt tartani a növény vízigényét. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Talaj, víz és klíma
Miért fontos ismerni a talaj pH-értékét?
Ha nem ideális a talaj pH-értéke, akkor a növény senyved, a tápanyagok hatástalanok, a növényvédelem sikertelen. Megoldások a talaj pH-értékének javítására
Tarlóhántás: a vízkészlet és a gyomszabályozás szempontjából is fontos
Az utóbbi hetek esőzéseinek hatására erőteljes gyomosodás indult a tarlókon, ezért sürgetővé vált a tarlóhántás és a tarlóápolás. Egyes repcetarlókon az árvakelés máris remek táptalajt biztosít a kártevők számára, amelyek majd később áttelepednek a frissen vetett repcére. A tarlóhántás nem újkeletű módszer, évtizedekkel ezelőtt is használták a földművelők, ismerték hasznosságát. Felismerték ugyanis, hogy a lazítással
Zöldítés okosan: melyik a legelőnyösebb zöldtrágya keverék?
Legutóbb a talajjavítás lehetőségeinek kapcsán a talajoltó baktériumkészítmények előnyeit vettük sorra. Ezúttal egy másik megoldást veszünk górcső alá, aminek segítségével hosszú távon megőrizhetjük, illetve javíthatjuk a talaj termékenységét és vízgazdálkodását: a zöldtrágyanövények termesztését. Aki ma a zöldítés mellett dönt, az két okból teszi: A zöldtrágya nagy biomassza-tömegű növényfajok talajba dolgozásával egyfajta helyben megtermelt szerves trágya.
A talajjavítást nemcsak a talaj, de a növények is meghálálják
Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a termőtalajok minőségének gyorsuló romlása, amiért elsősorban a monokultúra, a túlzásba vitt vegyszer- és műtrágya használat, a szervesanyag-utánpótlás elmaradása, a szélsőséges vízellátottság (aszály, belvizek) felelnek. A klímaváltozás és a gazdasági helyzet is megtépázza a mezőgazdaságot. Hogyan lehetséges a talajjavítás ennyi kedvezőtlen körülmény között? Talajjavítás: lehetőségek rövid és hosszú távon
Hogyan befolyásolja a kukorica terméshozamát a kálium aszálykor?
Tavaly egész Európában, így Magyarországon is az aszályos időjárás hatására jóval gyengébb volt a kukoricatermés, mint az elmúlt években. A kukorica víz- és tápanyagigényes növény, a terméshozamot az időjárás hatása és a tápanyag mennyisége befolyásolja legnagyobb mértékben. Úgy is mondhatjuk, hogy főbb kukoricatermő területeinken a termésbiztonság minden évben a vízellátástól függ. A kukorica termesztésében is
A szélsőségek szorításában: megoldás lehet a jól fejlett gyökérzet?
A tavalyi évben pusztító szárazság ráirányította a figyelmet azon technológiákra, amelyek képesek kezelni az időjárási anomáliákat, és segíthetnek megoldani a sokszor kilátástalannak tűnő problémákat. Hogyan vehetjük fel a harcot az aszállyal? Az első lépés az okszerű, talajnedvességet védő és megőrző, forgatásos talajművelést mellőző technológia, emellett választhatunk szárazságtűrő növényfajtákat, illetve gondoskodhatunk arról, hogy jól fejlődjön a
Jól tűri a szárazságot, és ez még nem minden: az őszi árpa előnyei
Az őszi árpa, a kukorica és a búza után a harmadik legnagyobb termést adó növényünk. Negyedmillió hektáron vetett gabonánk egyre népszerűbb. Miért? Elsősorban kiváló takarmányértéke és a búzáénál kisebb termőhelyi igényei, a jó termőképesség és a búzáéhoz hasonló felvásárlási ára a magyarázat. 2021-ben történelmi rekordtermést takarítottak be árpából. Termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb
Megszűnt az aszály, aktuálissá vált a gyomirtás is
Megszűnt az aszály, folytatódik a talajok őszi feltöltődése, olvashatjuk az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 26-i agrometeorológiai elemzésében. Az elmúlt hetekben érkezett csapadék az őszi vetésekhez nélkülözhetetlen volt. A bőséges csapadék hatására a repcetáblák szépen fejlődnek, és az őszi kalászosok későbbi vetéséhez, a jó magágy készítéséhez is nagy szükség van a talajok nedvesedésére. A csapadékos idő
Aszályelemzés: kellenek a szárazságtűrő szántóföldi növények
A tavalyi év száraz volt Magyarországon, idén tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. A hőséget és a szárazságot szántóföldi növényeink is nagy mértékben megsínylik, a napraforgó- és a kukoricaállományok egyre elkeserítőbb képet mutatnak.
Tarlóhántás és tarlóápolás a vízmegőrzés jegyében
A nyári betakarítási munkákat követően a termelők még nem dőlhetnek azonnal hátra. Ahogy a kombájnok legördülnek a földekről, jöhet a tarlóhántás. A tarlóhántás, majd a tarlóápolás elvégzésének célja a termesztett kultúra igényeinek megfelelő talajállapot fenntartása a teljes termelési ciklus folyamán. Több szempontból hozzájárul az egészséges talajélet fenntartásához: jelentősen hozzájárul a talaj nedvességének megőrzéséhez, elősegíti a
Aszályos évben sem kerülhetjük el: kukorica gyomirtása kelés után
Aszály sújtja a földeket, a kukorica fejlődése megállt a csapadékhiány miatt. Bár a kórokozóknak nem kedvez a száraz időjárás, a gyomosodás továbbra is gondot jelent. A kukorica 3-4 leveles állapotban van, gondoskodnunk kell a gyomirtásról, hogy az állomány ne a gyomokkal folytatott versengésre fecsérelje el az energiáit. A kukorica a gyomirtó szerekkel legjobban ellátott kultúrák
Katasztrofális talajok: mit tehetünk az erózióval szemben?
Az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. A napokban a Nébih oldalán egy összefoglaló jelent meg azokról a tapasztalatokról, melyekkel a hatósági munkájuk során találkoztak az erózió okozta károk megelőzésével, kezelésével kapcsolatban. A talajt egy sor degradációs folyamat érinti. E folyamatok egy része szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz: a víz, a szél és a művelés
Levéltrágya, ami talajon keresztül is hasznosul
A levéltrágya sokat hangoztatott előnye, hogy hatékony beavatkozási lehetőséget biztosít egyes folyamatok szabályozására, segítségével kedvezően befolyásolható a gyökerek növekedése, működése, mindenekelőtt tápanyagfelvétele. A lombtrágyázás azonban csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Eddig legalábbis így volt. Ma már lehetőségünk van olyan lombtrágyát használni, ami nem csak a lombozatra juttatva használható,
Variációk talajjavításra – tavasszal sem késő!
Miután megismerkedtünk szántóföldünk talajának erősségeivel és gyengeségeivel, össze kell állítani, hogy mire lehet még szüksége ahhoz, hogy egészségesebb alapot szolgáltasson a benne termő növények számára. A talajok ráadásul heterogének: van, ahol savanyúak vagy lúgosak, sóban feldúsultak, de sok helyen szerves anyagukat vesztettek. Ha meg akarjuk őrizni a talajok termőképességét, részben javítani kell őket, részben a