A termelőkre ma minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, hogy maximalizálják gazdaságaik terméshozam-potenciálját. 2020-ban történelmi rekordot döntött a magyarországi kukorica terméshozam (erről bővebben itt írtunk), ami nem meglepő, mivel a globális kukoricapiac is gyorsan növekszik.
Hogyan lehetséges a kukorica terméshozamát állandóan növelni?
Az amerikai egyesült államokbeli Purdue Egyetem tanulmánya szerint az elmúlt 70 évben a hibrid kukoricafajták egyenletes ütemben növelték a terméshozamot a nitrogénfelhasználás hatékonyságának növelésével. Ezek a hibridek hosszabb ideig tartják a nitrogént a levelekben, ami segít zöld állapotban tartani a leveleket a folyamatos fotoszintézishez. A meghosszabbított fotoszintézis-időszak lehetővé teszi a növények számára, hogy növeljék a magok számát és méretét.
12 tipp a kukorica terméshozamának növelésére
A gazdáknak számos stratégia és megoldás áll a rendelkezésükre a terméshozam növelésére.
1. Vetés az optimális időpontban
A talajhőmérséklet jelzi, hogy mikor vethető a kukorica vetőmag. Aranyszabály, hogy a kukorica vetését akkor érdemes elkezdeni, amikor a talajhőmérséklet a vetésmélységben reggel mérve eléri a 10 °C-t. Azzal is számolni kell, hogy egy jelentős lehűlés komoly károkat okozhat a csírázó növényben, ezért a korai vetés kerülendő.
2. Vetésforgó
A vetésváltás segít diverzifikálni a talajjal szemben támasztott igényeket. A vetésforgóban a kukorica önmaga után legkorábban három évre következzen.
3. A vetőmag terméspotenciálja
A kukorica vetőmag választásánál figyelembe kell venni, hogy a hozampotenciál kihasználásának pontosan milyen követelményei vannak (a költségvetés szempontjából is). Ezen információk pontos ismerete segít Önnek az elvárások meghatározásában és kezelésében.
4. Rendszeres szemrevételezés
Nagy területet bejárni gyalogosan idő- és energiaigényes, de vannak olyan problémák, amelyek másként nem deríthetők fel idejében. Gyomnövények, rovarkártevők, betegségek – nagyon fontos időben fellépni ellenük, hogy korán kiiktassuk azokat a tényezőket, amelyek gondot okozhatnak a terméshozamban.
5. Tápanyagutánpótlás
A kukorica viszonylag nagy termésátlaggal termeszthető. Ehhez azonban megfelelő tápanyagutánpótlás is szükséges. A kukorica nagy tápanyagigényű növény, 1 tonna szemterméshez és a hozzá tartozó vegetatív terméshez 20-28 kg hatóanyag nitrogén, 11-22 kg hatóanyag foszfor és 18-26 kg hatóanyag kálium szükséges.
6. Talajvizsgálat
Pontosan ismerni kell a talaj tápanyagkészletét ahhoz, hogy tudjuk, mit és milyen mértékben kell pótolni. A három elsődleges tápanyag, amelyre összpontosítani kell, a nitrogén, a foszfor és a kálium, másodlagos tápanyagként pedig a kalcium, a magnézium és a kén szolgál. Egyes táblákon a gazdáknak érdemes megvizsgálniuk az olyan mikrotápanyagokat is, mint a bór és a cink.
Meg kell vizsgálni a talaj pH-értékét is, mivel a növények tápanyagfelvétele általában 6-7-es pH-szint mellett a legjobb.
7. Gyomirtás
A gyomok elleni küzdelem azért fontos, mert tápanyagot vonnak el a termesztett növényektől, és lehet, hogy ezt pont kritikus pillanatban teszik. Ahhoz, hogy ne károsítsák a termést, a gyomokat korán kell kezelni. A táblák rendszeres szemrevételezése lehetőséget ad arra, hogy idejekorán észrevegyük, ha gyomok bukkannak fel. Ebben az esetben kiiktathatjuk őket, mielőtt komolyan károsítanák a termést.
A kellemetlen gyomokat például vetésforgóval is lehet kezelni. Azonosítsa a gyomokat, hogy tudja, mit céloz meg, és a megfelelő gyomirtószert és mennyiséget tudja kijuttatni. További kukorica gyomirtás tippeket itt olvashat>>
8. Minőségi kukorica vetőmag
Fontos szem előtt tartani, hogy a jó minőségű vetőmagok képezik a terméshozam növelésének alapját. Az erős starthoz erős alapra van szükség, amit nem lehet megkerülni.
9. Ültetési mélység és sortávolság
Az ültetési mélység és a sortávolság fontos tényezők, amelyeket figyelembe kell venni, ha növelni szeretnénk a kukoricatermés hozamát. A magas terméshozam eléréséhez elengedhetetlen az egyenletes ültetési mélység. Cél az egyenletesen fejlődő állomány, az egyenetlen kelés pedig versenyt eredményezhet a növények között, ami az egész szezon során folytatódik.
Az általánosan alkalmazott vetési sortávolságok 70–75–76,2 cm, ~15–36 cm-es magtávolsággal.
10. Gombaölőszeres kezelések
Egyes hibrid vetőmagok egy vagy akár két gombaölőszerrel is kezelve vannak, ami fokozott védelmet jelent a talajból fertőző és a vetőmaggal terjedő betegségekkel szemben.
A gombaölőszerek alkalmazása esetén az időzítés kritikus. Általában 10-14 napos időintervallum áll rendelkezésre a gombaölőszerek kijuttatására.
11. Starter műtrágya
A starter műtrágyák a legtöbb magas hozamú program létfontosságú elemei, még akkor is, ha a talajtermékenység elsőosztályú. Mégpedig azért, mert a kukorica általában kedvezően reagál arra, ha a gyökérzónába foszfort juttatnak, amely köztudottan korlátozott mobilitású tápanyag. Starter műtrágyaként kijuttatva javítható a foszfor felvétele, amikor a gyökerek még kicsik, így fokozza a korai növekedést és a növény fejlődését. Ugyanez elmondható a cinkről is.
12. A nitrogénveszteség csökkentése
A nitrogén jobb kijuttatási időzítésével javítható a nitrogén rendelkezésre állása. A meleg és csapadékban gazdag időjárás például a száraz és hideg időjáráshoz képest nagymértékben növeli a denitrifikáció és a kimosódás révén fellépő potenciális nitrogénveszteséget, különösen a nehezebb agyagos talajokon.
Ajánlott több szakaszban kijuttatni: a nitrogén egy részét röviddel a növények kelése után, majd ezt követően a nagy részét több adagban, közvetlenül a gyors növekedési szakaszok előtt.
Szeretné növelni a terméshozamot? Hivatalos, fémzárolt kukorica vetőmagok a Hírös Agráriától: kérje kollégáinktól a 2022-es kukorica vetőmag árlistákat>>