Előző blogcikkünkben szó esett arról, hogy az őszi kalászosok jelentős, gyakran károsító betegségei ellen sikeres volt a rezisztencianemesítés (pl. rozsdabetegségek), és választhatunk olyan fajtát, amelyik bizonyos betegségekkel szemben ellenálló.
A szántóföldi növénytermesztésben azonban a képlet ennél bonyolultabb szokott lenni, hiszen:
- előfordulhat, hogy az időjárás és a körülmények nagyon kedvezően alakulnak egy bizonyos kórokozó számára,
- felléphet a betegség egy új típusa, ami ellen nincs kidolgozva rezisztencia a nemesítés során,
- mint ahogy az is megtörténik, hogy nem rezisztens fajtára esik a választás vetéskor.
Vannak olyan betegségek, amelyek már az egészen fiatal növényt is veszélyeztetik, ezek ellen idejében, vagyis már az őszi szezonban lépni kell. A legjelentősebb ilyen betegség a fuzárium. A betegséget több mint 15 fuzáriumfaj okozhatja.
A fuzáriumgomba fennmaradhat növényi maradványokon, a talajban, a vetőmag felületén és belsejében is. Mihelyst a körülmények kedvezővé válnak számára (például csapadékos az időjárás), elkezd szaporodni és fertőzni.
A fuzárium az őszi kalászosokat különböző élettani szakaszokban támadhatja meg, és ennek megfelelően okozhat pusztítást: okozhat csírapusztulást, gyökér- és szárpusztulást, illetve fertőzheti a kalászt is.
Miről ismerjük fel az őszi kalászosok fuzáriumfertőzését fiatal növény esetén?
Csírakori fertőzésre akkor van esély, ha a fuzáriumgomba már eleve jelen van a talajban az elővetemény fertőzöttségének következtében, vagy ha a vetőmag fertőzött.
Ha a fuzáriumgomba a talajban vagy a vetőmagon jelen van, a csíranövény gyengén fog fejlődni, csavarodik, deformálódik. A fertőzés mértéke különböző lehet, legrosszabb esetben a növény el is pusztulhat. A fiatal korban károsodott állomány gyakran hiányos, egyenetlen. Egy ilyen, gyengén fejlett állomány számára sorsdöntő lehet a tél, megsárgulva, megritkulva kezdheti a tavaszi szezont.
Hogyan védekezzünk a fuzárium ellen a korai szakaszban?
A védekezés alappillére most is a megelőzés. Fontos a jó elővetemény és az ellenőrzött, fertőzésmentes vetőmag. Kerülni kell a búza, kukorica, lucerna és borsó előveteményt. E két tényezőn túl érdemes figyelni néhány hajlamosító tényezőre:
- elhúzódó kelés
- túlzott nitrogén-ellátottság, ami túl gyors növekedést eredményez
- sűrűn vetett állomány
- csapadékos időjárás
A korai fuzáriumfertőzés elkerülése érdekében alkalmazható a vetőmagcsávázás, ami a növény más betegségeivel szemben is védelmet nyújt.
Egy másik gyakori csírakori betegség: a lisztharmat
A lisztharmat betegség korai megjelenésének oka, hogy a kórokozó fertőzött növényi maradványokon, illetve árvakelésen is képes fennmaradni. Már az egészen fiatal állományt is károsíthatja.
A fertőzött állomány visszamarad a fejlődésben, legyengülten megy be a télbe.
A lisztharmat-fertőzés könnyen beazonosítható, a gabona alsó levelein és szárán piszkosfehér, egyre vastagodó lisztes bevonat alakul ki. A betegség terjedésével a bevonat egyre feljebb húzódik. A betegség jelei már ősszel is jeletkezhetnek. A levelek sárgulásnak indulnak, elszáradnak.
Hogyan védkezzünk a lisztharmat ellen a korai szakaszban?
A legfontosabb ebben az esetben is a megelőzés. Hatásos módszer a vetőmagcsávázás, de kiemelten fontos a vetésforgó betartása is, különösen, ha az előveteménynél már felütötte a fejét a fertőzés.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a levélrozsdát sem
A levélrozsda (vagy vörösrozsda) szintén olyan növénybetegség, ami már korán károsíthatja az őszi kalászosokat. Fellépése nagyon gyakori, kedvező körülmények között gyorsan felszaporodik, és az asszimilációs felület jelentős részét elpusztítja. Ez a kórokozó az őszi vetéseken micélium formájában van jelen, sűrű telepeket alkot a levelek színén és fonákján.
Ősszel is a táblán levő növényeken, árvakeléseken képes fennmaradni, és a többi betegséghez hasonlóan rontja a gabona télállóságát.
Ha biztosra akar menni, forduljon szaktanácsért független szakember csapatunkhoz! Nézzen be kecskeméti, bajai vagy nyárlőrinci telephelyünkre>>