A hőmérséklet csökkenése és a hajnali fagyok megjelenése fokozatosan mérsékli számos kártevő aktivitását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az őszi kalászosok védelmével fellélegezhetünk: ebben az időszakban jelennek meg azok a rovarkártevők, amelyek már ősszel veszélyeztethetik a fiatal állományokat. Különösen a levéltetvek és a gabonalegyek jelenlétére kell figyelni: előbbiek elsősorban vírusvektor-szerepük miatt jelentenek veszélyt, utóbbiak lárvái pedig közvetlenül károsíthatják a fiatal hajtásokat.
Levéltetvek: a valódi veszély sokszor csak tavasszal látható
Az enyhe, későn fagyossá váló őszi időjárás kedvezhet a kalászosokban megjelenő levéltetvek felszaporodásának. A közvetlen szívogatásuk önmagában is gyengítheti a fiatal növényeket, a nagyobb kockázatot azonban az jelenti, hogy a rovarok különböző gabonavírusokat terjeszthetnek.
Különösen az őszi árpa esetében fontos erre odafigyelni. A vírusfertőzés tünetei, például a sárgulás, a növekedés visszamaradása és a törpülés, jellemzően csak tavasszal válnak egyértelművé. Addigra azonban a fertőzés már kialakult, és közvetlenül a vírus ellen nincs lehetőségünk növényvédő szeres kezelésre.
A levéltetvek jelenlétét ezért már ősszel érdemes ellenőrizni. A növények leveleinek fonákján keressük az apró rovarokat, a betelepülés nyomon követésére pedig sárga ragacslapokat is kihelyezhetünk. A rendszeres állományszemle segít abban, hogy időben észleljük a kártevők megjelenését és felszaporodását.
A témával korábban részletesebben is foglalkoztunk: Milyen károkat okozhat a levéltetű az őszi vetésekben? című cikkünkben a levéltetvek vírusvektor-szerepét és az ebből eredő kockázatokat mutattuk be.
Gabonalegyek: amikor a lárva a hajtást pusztítja
Az utóbbi években a gabonalegyek is egyre jelentősebb őszi kártevőként jelennek meg a kalászosokban. Kártételüket a lárvák, vagyis a nyüvek okozzák: a fiatal gabonahajtás talajközeli részén táplálkoznak, és károsításuk következtében az egész hajtás elpusztulhat.
A fertőzött növényeken a hajtás barnulása, sárgulása, majd száradása figyelhető meg. Enyhébb esetben a növény a bokrosodás során új hajtásokkal pótolhatja a károsodott részt. Erősebb fertőzésnél azonban a tő is elpusztulhat, ami az állomány ritkulásához vezethet.
A terepi szemle során ezért nem elegendő csak a levelek állapotát figyelni: a gyanúsan barnuló, száradó hajtások tövét is érdemes megvizsgálni. A tünetek hátterében többféle ok állhat, ezért a védekezés megtervezése előtt fontos a kártevő pontos azonosítása.
Mikor indokolt a beavatkozás?
A rovarkártevők észlelése önmagában még nem jelenti azt, hogy minden esetben azonnal permetezni kell. A döntést a kártevő faja, egyedszáma, a fertőzés kiterjedtsége, az állomány fejlettsége és az aktuális időjárási körülmények alapján kell meghozni.
A levéltetvek és más vírusvektor rovarok esetében a rendszeres megfigyelésnek különösen nagy jelentősége van, hiszen a később láthatóvá váló vírusos tünetek ellen már nem tudunk eredményesen fellépni. A gabonalegyeknél pedig a hajtások állapotának ellenőrzése és a kártevő azonosítása segít megítélni a károsítás súlyosságát.
Rovarölő szeres kezelésre csak az adott kultúrában és kártevő ellen engedélyezett készítmény, az engedélyokiratban meghatározott felhasználási feltételek szerint kerülhet sor. A megfelelő időzítéshez ezért érdemes növényvédelmi szakemberrel egyeztetni.
A rendszeres őszi állományszemle nem pusztán a már látható károk felméréséről szól. Segítségével olyan veszélyeket is időben felismerhetünk, amelyek következményei csak hónapokkal később jelentkeznének. Ha bizonytalan a kártevő azonosításában vagy a szükséges beavatkozásban, forduljon a Hírös Agrária szakembereihez!