Betakarítás után vagyunk, elérkezett a talaj helyreállításának az időszaka. A tarlóhántás elvégzése után ismét előtérbe kerül a szántóföldi növénytermesztés egyik kulcskérdése, a nitrogéntartalmú műtrágyafélék időzítése és adagolása. Mikor és mennyi nitrogén hatóanyagot juttassunk a talajba a gazdaságos növénytermesztéshez?
Szükséges-e egyáltalán ősszel nitrogén műtrágyát kijuttatni?
Tapasztalatok és kísérletek bizonyítják, hogy a termés mennyisége és minősége szoros összefüggésben áll a felhasznált nitrogén mennyiségével. A növényeknek különösen a hajtásnövekedés időszakában van szüksége elegendő nitrogénre, mivel a vegetatív fejlődést befolyásolja nagymértékben. A megfelelő mennyiségben és időben adagolt nitrogén növeli a hajtástömeget, és kedvezően befolyásolja a termést. Ezzel szemben a nitrogénhiány lassú fejlődést eredményez, a növények színe rendellenesen világoszöld.
Figyelembe kell venni, hogy az elővetemény nagy szártömege nagy mennyiségű nitrogént von el a talajból, a fejlődő őszi növényektől (főleg gabona esetén, de valamennyit repce esetén is). Kukorica vagy napraforgó elővetemény után vetett gabona +30–50 kg nitrogén hatóanyagot igényel.
A nitrogén műtrágya őszi kijuttatásával azonban a termelő kockázatot vállal. Két okból is:
1. A nitrogén kimosódhat
A nitrát formában jelen lévő tápanyag mozgása szoros kapcsolatban áll a talajvíz mozgásával. A bőséges őszi csapadék hatására a kiszórt műtrágya távozik a vízzel, mielőtt a növények hasznosíthatnák.
2. A nitrogén elpárologhat (denitrifikáció)
Tudományosan fogalmazva a denitrifikáció a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója (mennyiségének vagy minőségének csökkenése). Denitrifikáció akkor történik, ha nagy mennyiségű nitrát található a talajban, és a talaj vízzel telített (60% felett már nagyon megnő a denitrifikáció esélye). A folyamat anaerob baktériumok hatsára megy végbe, és a gáz halmazállapotban levő nitrogén távozását jelenti. Maga a jelenség természetes, a nitrogén természetben való körforgásának része. Ha azonban a nitrogén a műtrágyából származik, akkor a növénytermesztés szempontjából nem kívánatos folyamat.
Mi a teendő őszi műtrágyázás esetén?
3 tippel szeretnénk segíteni a termelők munkáját.
- tipp
Alaptrágyának használjunk ammóniumot tartalmazó műtrágyát. Ne dolgozzuk be túl mélyen a talajba. Az őszi vetésű növényeink fejletlen, sekélyen elhelyezkedő gyökérzettel rendelkeznek, a mélyebbre bedolgozott nitrogént nem tudják felvenni, így az kimosódik.
- tipp
A kimosódási veszteségek csökkentése érdekében csak a legszükségesebb nitrogén adagokat juttassuk ki. A kiszámított nitrogén hatóanyag körülbelül 30-40%-át juttassuk ki ősszel, a többit megosztva tavasszal.
- tipp
Őszi kijuttatás esetén várjuk meg a talajhőmérséklet 10°C alá süllyedését, mert ezen a hőmérsékelten a nitrifikálást végző szervezetek aktivitása lelassul vagy leáll, és a kijuttatott műtrágya a tél folyamán közel változatlan formában megőrizhető.
Olyan területeken, ahol nem jellemző a víztelítettség tavasszal, az őszi trágyázás egyenértékű lehet a tavaszi trágyázással.
Kérdése van az őszi műtrágyázás kapcsán? Forduljon bizalommal kollégáinkhoz>>