Miután megismerkedtünk szántóföldünk talajának erősségeivel és gyengeségeivel, össze kell állítani, hogy mire lehet még szüksége ahhoz, hogy egészségesebb alapot szolgáltasson a benne termő növények számára. A talajok ráadásul heterogének: van, ahol savanyúak vagy lúgosak, sóban feldúsultak, de sok helyen szerves anyagukat vesztettek. Ha meg akarjuk őrizni a talajok termőképességét, részben javítani kell őket, részben a jelenleg alkalmazott agrotechnológián kell változtatni.
Talajjavítás alacsony PH-érték esetén
Ha a talajvizsgálat eredménye alacsony pH értéket mutat, ráadásul a talajunk szerkezete és vízháztartása nem közelít az ideálishoz, annak oka az alacsony kalcium szint.
Fontos, hogy a növény elsősorban a gyökérzónában kellő mennyiségű kalciumot találjon, ugyanis:
- a talajban a kalcium felfelé nem mozog, így a mélyebb rétegek kalcium szintje a növény és a termőréteg számára nem irányadó,
- a kalcium mozgása a növényben igen korlátozott, a levelekre juttatott kalcium máshová már nem jut el.
Évtizedekkel ezelőtt a kalcium kijuttatása, a meszezés nagy tömegű, nehezen kezelhető mészanyagok munka- és időigényes kiszórását jelentette. Ezt felváltották a modern, kényelmes technológiák. A megfelelő termék megválasztásával a talaj meszezése a műtrágya kijuttatáshoz használt berendezésekkel ma már egyszerűen megoldható. Szívesen segítünk a megfelelő termék kiválasztásában>>
Míg korábban a sima karbonátos, meszező anyagok domináltak, ma már ezek kiegészített, például kénes változatai a népszerűek: egyrészt a plusz tápanyag miatt, másrészt a talaj szerkezetét teszik jobbá.
A kalcium a savanyú talaj kémhatását a semleges irányba mozdítja el, javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, ennek köszönhetően száraz, aszályos időszakban a növényt ellenállóbbá teszi, továbbá javítja a műtrágya hasznosulását.
Mikor juttatható ki? Gyakorlatilag bármikor, két kivétellel:
- vetéssel egy menetben (minimum 1 héttel a vetés előtt ajánlott kijuttatni és sekélyen bedolgozni),
- mivel a készítmény a talajra kell hulljon, és nem a növényre, erősen bokrosodott, nagy levelű állomány esetén sem ajánlott kiszórni.
Talajjavítás lúgos talaj esetében
Lúgos talajok esetén a kalcium-karbonát nem alkalmas a feladatra, mivel lúgos közegben nem oldódik. Ilyenkor a kalcium pótlására a gipsz, azaz a kalcium-szulfát alapú termékek jelentenek megoldást.
A lúgos, meszes talajok esetén a granulált kén savanyítja a talajt. A kén részben a növények tápanyagává válik, részben pedig kénes savakká alakul a talajban. Könnyebb rajta termelni, könnyebb lesz a növénynek tápanyaghoz jutni. Mivel az elemi kén gázosodik a talajban, talajfertőtlenítő hatása is van.
Alacsony szervesanyag-tartalmú talajok javítása
A talajjavítás nem ér ott véget, hogy valami szervetlen (mész, kén, gipsz) hatóanyagot kijuttattunk. Javítani kell a talaj biológiai aktivitásán is, és itt a szervesanyag a legértékesebb kincs.
Rendelkezésre állnak folyékony, szervesanyag-alapú, a melaszhoz és a vinaszhoz hasonló, tápanyagokat és cukrot tartalmazó termésnövelő készítmények. A melasz és a vinasz a cukorrépafeldolgozás mellékterméke, ezért a cukorrépa számos, eredetileg is benne lévő komponensét tartalmazzák koncentráltan. Használatukkal a talajban lesz élet, önmaga is képes lesz nitrogént kötni, bomlik, és nem rothad a szár, kevésbé lesz tömörödött vagy száraz.
A kémiai és a biológiai talajjavításnak kéz a kézben kell járnia! Ehhez tudnak segítséget nyújtani szakértő kollégáink, forduljon hozzánk bizalommal>>