Megindult az atkafertőzés a szójaállományokban, és bár általában a területek szélét érinti, több helyen már a dinamikus fejlődés jeleit mutatja. A következő napokban gyorsuló ütemű felszaporodásával kell számoljunk, mely a már fertőzött táblákon rövidesen meg fogja közelíteni a védekezési küszöbértéket.
A közönséges vagy kétfoltos takácsatka a száraz és meleg időjárást kedveli. Az utóbbi évek meleg, aszályos nyarai miatt egyre nagyobb kártételére kell számítani, mivel a száraz levélfelület kedvező az atka gyors elszaporodásához. Az ilyen levelek idő előtt elszáradnak, lehullanak, ráadásul az atkák károsítása a szója fehérje-összetételében is változásokat okoz. Az atkák okozta károkról korábban itt írtunk.
A takácsatka polifág faj, zöldség-, gyógy-, fűszer- és a dísznövényeken, gyümölcsfákon is megtelepedik, és nagy egyedszámban szaporodik el. Több mint 250 gazdanövényt azonosítottak, köztük a szóját, a kukoricát és a lucernát.Tavasszal és nyáron az atkák a szél vagy az aktív mászás segítségével a szomszédos szójaföldekre vándorolnak. Az atka fejlődéséhez, szaporodásához az optimális hőmérsékleti tartomány 30-32 °C. Az atkafertőzés kockázata megnő, ha a forró és száraz időjárás hosszabb ideig fennáll.
Mit tehetünk a szójában károsító takácsatka ellen?
Az atkák egyedszáma viszonylag rövid idő alatt gyorsan emelkedhet, meglepetésszerű károkat okozhat. 7-8 nemzedék is fejlődhet a fertőzött szóján, így a vegetációs periódus alatt állandó veszélyt jelent. Mozgó alakjai leveleken, virágokon és a termésen egyaránt szívogatnak.
A szójalevélen az atkák okozta táplálkozási sérülés vízveszteséget okoz. Ha a növény fejlődésének korai stádiumában történik a károsítás, a teljes növény elsorvadhat.
Az első tünetek apró sárga foltok formájában jelentkeznek a levéllemezen, ezek később összeolvadnak. A levél torzul, bronzbarnává válik, fonáki részét az atka finom, pókhálószerű szövedéke fedi be. Ajánlatos az első, még jelentéktelennek látszó tünetekre is figyelni, és azonnal megkezdeni a védekezést, akár a tábla szélén, foltkezelés formájában.
Az idejében észlelt fertőzés hatékonyan felszámolható. A készítmények kijuttatását a tömeges felszaporodás előtt, a kártételi küszöbérték (5 mozgó egyed/levél) elérésekor kell elvégezni.
Fontos, hogy csak speciális atkaölők alkalmazása jöhet szóba, rovarölők nem jók erre. A széles körben használt piretroidos rovarölő szerek nem hatékonyak az atkák ellen, sőt, súlyosbíthatják az atkahelyzetet.
A permetszernél nagy lémennyiség és felületeloszlató adalékanyag hozzáadása javasolt.
Az alkalmazható kezelésekről kérdezze kollégáinkat>>
Fontos a táblák szemlézése: hogyan ismerjük fel a fertőzést?
Az atkafertőzés jellemzően a szántóföld szélén vagy annak közelében kezdődik. A felderítést a szántóföldek szélén kezdjük, különösen az állandó növényzetet (út menti árkok, füves vízfolyások, vízelvezető árkok, legelők, kerítésvonalak) vizsgáljuk át, közeli lucernaföld esetén azt is nézzük meg. Húzzuk ki a növényeket, és vizsgáljuk meg a leveleket alulról felfelé. Nézzük meg a levelek alját. Az atkák táplálkozásának nyomait keressük: pettyezettség, sárgult vagy barnás levelek, alsó levélhullás. Használjunk kézi lencsét, vagy rázzuk papírlapra. Vizsgáljuk meg, hogy a tünetek (és az atkák) milyen magasra jutottak a növényen. Ha az atkák jelenléte igazolt, folytassuk az ellenőrzést a szántóföldön.
Érdemes 4-5 naponta megvizsgálni a területet, mivel a szárazság idején a fertőzés gyorsan növekedhet.
A szója levéltetű elleni permetezést követő 10-14 napon belül mindenképpen ellenőrizzük újra a szántóföldeket a takácsatkák felbukkanása szempontjából, különösen akkor, ha az időjárás kedvező az atkák populációjának felszaporodásához.