Az őszi gabonafélék közül az őszi búza a legigényesebb, igazából csak akkor termeszthető sikeresen, ha a talaj tápanyagszintje jobb az átlagosnál. A meleg, gyakran száraz időjárás – amivel az idén is számolnunk kell az előrejelzések szerint – nehezíti a talajmunkát, és ezt csak bonyolítja, ha későn kerül le az elővetemény. Lássuk, mit kell tudni az őszi búza vetéséről!
Amire a búza vetése előtt feltétlenül sort kell keríteni
A búza érzékeny az előveteményekre, ideális előveteményei korán betakarításra kerülnek, nem marad után vissza nagy mennyiségű szár- és tarlómaradvány, nem használják ki a talaj víz- és tápanyagkészletét, és lehetőleg nitrogénnel is dúsítják a talajt. Ideális előveteményei a hüvelyesek (a legjobb a borsó, de szintén jó a bab, a lencse, a szója), a korai betakarítású ipari növények (repce, len, mák, dohány), és a korán, második kaszálás után feltört évelő pillangósok (lucerna, vöröshere). Köztudott, hogy a búzát önmaga után nehezebb vetni, de bármely más kalászos gabona rossz előveteménynek számít (őszi árpa, tritikálé).
Vannak esetek, amikor elkerülhetetlen a búza monokultúrában való termesztése. Hogyan termesszük, ha nem akarunk terméscsökkenést? A káros hatásokat szántóföldi termesztési technológiával, ezen belül a vízmegőrzést elősegítő talajműveléssel, fajtaváltással és megfelelő tápanyagutánpótlással enyhíthetjük. Talajfertőtlenítéssel és harmonikus tápanyagellátással más kalászos elővetemény után is érhetünk el jó terméseket.
Hasonlóképpen gondosan kell megválasztani a kukorica hibridet, ha az lesz az elővetemény. A kukorica hagyományosan rossz előveteménye az őszi búzának, mert kései a betakarítása. Ilyen esetben egy korai, szeptember végéig betakarítható hibridet kell választani, majd megfelelően ápolni a talajt.
Az őszi búza tápanyagigénye
A búza átlagos tápanyagigénye (kijuttatandó hatóanyagban kifejezve):
- 60-140 kg/ha nitrogén
- 30-70 kg/ha foszfor (foszfátban kifejezve)
- 40-90 kg/ha kálium (kálium-oxidban kifejezve)
Bár az ősszel kijuttatott nitrogén egyrészt elősegíti a szármaradványok lebontását a talajban, másrészt segíti a növény kezdeti gyors növekedését, fejlődését, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a búza megfelelő fejlettségi állapotot érjen el a téli hónapok átvészeléséhez – ősszel nem kell nagy adagot kijuttatni, ahogy erről korábbi blogcikkünkben már írtunk. 60 kg/ha feletti nitrogénmennyiség hatására a búza túlfejlődhet, ami a növény áttelelését negatívan befolyásolja.
Talajelőkészítés
Célja a csapadékvíz talajba történő befogadása és megőrzése még a búza vetése előtt. A búza nem igényli a mély talajmunkát, de fontos, hogy jó minőségű, kellően ülepedett magágyat készítsünk. Forgatásos talajművelést csak akkor alkalmazzunk, ha az elővetemény után nagy mennyiségű szármaradványt kell kezelni. 10-15 centiméter mélységű tárcsázással megfelelő talajt készíthetünk az őszi búzának.
Az utolsó magágykészítési műveletet közvetlenül a búza vetése előtt végezzük magágykészítő kombinátorral 8-9 centiméter mélységben.
Az őszi búza vetésének ideje
A búza optimális vetésideje október 5-25. Mint mindig, figyelembe kell venni az adott fajtát és a termőhelyet is. A túl korai vetés erőteljesebb őszi fejlődést eredményez, ami csökkentheti a búza áttelelési esélyeit. A megkésett vetéssel viszont nem lesz elég fejlett (4-5 leveles állapot) az átteleléshez. Meleg, száraz ősz esetén a kiszáradás veszélye miatt kissé mélyebbre, nedves, hűvös őszön pedig sekélyebbre érdemes vetni.
Búza vetőmagot keres, esetleg kérdése van az őszi búza vetése kapcsán? Növényvédő szakembereink szívesen segítenek>>