A szár szilárdsága kritikus tényező a kalászosok termesztésben, mivel meghatározza, hogy a termés a betakarításig egyenesen marad-e, vagy pedig a szárak meghajlanak, letörnek. Amint a gabonafélék elérik a szárképződés szakaszát, a környezeti tényezők és a talajviszonyok döntő szerepet játszanak a szilárdságukban. Az időjárás elemei, beleértve az esőt és a szelet, jelentős nyomást gyakorolhatnak a gabonaszárra. A túlzott csapadék vízzel telített talajhoz vezet, aminek következtében a gyökér nem tud kellőképp rögzülni, a szár pedig könnyebben elhajlikl. Hasonlóképpen az erős szél mechanikai feszültséget okozhat, ami meghajlott vagy törött szárakat eredményezhet.
A ledőlt állomány már nem áll fel, és az alsóbb rétegeket is elveszítjük. Azzal, hogy hogyan sikerül meggátolni az állomány megdőlését, közvetve nagyban hozzájárulunk a termésmennyiség és -minőség megőrzéséhez. A kalászosok vegetatív fejlődésük egyes pontjain nagyon hajlamosak a megdőlésre, ez virágzáskor 40%, két héttel virágzás után 30%, míg a betakarítás előtt bekövetkező dőlés 20% terméskiesést is okozhat.
Mit tehetünk a kalászosok megdőlése ellen?
A talajkezelés alapvető fontosságú a szárak szilárdságának biztosításához. A jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajok elősegítik a robusztus gyökérfejlődést, ami biztonságosan rögzíti a növényt. A megfelelő levegőztetés és a megfelelő talajszerkezet fenntartása tovább növeli a stabilitást. Az intenzíven termesztett gabonafajták esetében azonban a műtrágyák, különösen a nitrogén alkalmazása növeli a növény növekedési ütemét. Ez ugyan növeli a terméshozamot, de a szárak megnyúlnak, és így hajlamosabbak lesznek a kocsányosodásra. A gyors vegetatív növekedés és az elégtelen szerkezeti támasz közötti egyensúlyhiány veszélyeztetheti a növény stabilitását.
E probléma enyhítésére általában növekedésszabályozókat alkalmaznak. Ezek a kezelések módosítják a növény növekedését, ami rövidebb, vastagabb szárakat eredményez, amelyek ellenállóbbak a meghajlással vagy töréssel szemben. A növekedésszabályozók a gyökerek megerősödését is elősegítik, így szilárdabb alapot biztosítanak. A jobb gyökérrendszerek tovább javítják a víz- és tápanyagfelvételt, ami hozzájárul a növények általános ellenálló képességéhez.
Növekedésszabályozó anyagok kijuttatásával a növények átlagos magassága 5-15%-kal csökkenthető. Ezáltal a kalász súlypontja alacsonyabbra kerül, a szár vastagodik, illetve a nagyobb gyökértömeg is hozzájárul ahhoz, hogy az állomány kellőképp stabil maradjon. A felhasznált hatóanyagoktól és a kezelés időpontjától is függ, hogy milyen hatást tudunk elérni, ennek kapcsán kérdezze szakmérnök kollégáinkat!>>
A kémiai kezelések mellett a szárak instabilitásának további megelőzését szolgálja a gabonafajták kiválasztása. A fajtaleírásokban mindig kiemelik, ha a növény stabil, erős szárral rendelkezik, egyes fajták még magasabb nitrogéndózis esetén sem hajlamosak a megdőlésre.
Az olyan művelési gyakorlatok, mint az ültetési sűrűség optimalizálása és az egyenletes vetőmagelosztás szintén hozzájárulnak a szár szilárdságához. A túlságosan sűrű állományokban a növények versengenek a fényért és a tápanyagokért, ami a szárak megnövekedését és elvékonyodását okozza. Az egyenletes vetési távolságok biztosítása csökkentheti ezt a kockázatot. Emellett a vetésforgó beépítése és a megfelelő tápanyag-gazdálkodás javítja a talaj szerkezetét és a tápanyagok hozzáférhetőségét, ami közvetve támogatja a szárak szilárdságát.
Összefoglalva
Összefoglalva, a gabonafélék szárszilárdítása sokoldalú megközelítést igényel. A műtrágyakijuttatás kiegyensúlyozása, a növekedésszabályozók kijuttatása, valamint a hatékony talaj- és növénytermesztési gyakorlatok alkalmazása mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a gabonaszárak a betakarításig egyenesen maradjanak. E stratégiák végrehajtásával a termelők magasabb terméshozamot érhetnek el, és növelhetik a termés minőségi jellemzőit. Ha kérdése van a szárszilárdítással kapcsolatosan, forduljon bizalommal kollégáinkhoz!>>