Így lesz bőséges termés a napraforgó vetőmagból

A napraforgó a legjelentősebb étolajat adó növény hazánkban. Jelentőségéhez mérten ez a harmadik legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk, csak a búza és a kukorica előzi meg. Mivel jó alkalmazkodóképességű növény, sokan igénytelennek gondolják – és kénytelenek a maguk kárán tanulni.Növényünk termesztése már jóval a napraforgó vetőmag kiválasztása előtt elkezdődik…

Előkészületek a napraforgó vetőmag kiválasztása előtt

 

A napraforgót már csak azért sem lehet az igénytelen növények családjába sorolni, mert igen fogékony a betegségekre. Ennek következtében nagyon igényes a vetésváltással szemben. Az önmaga utáni termesztést nem bírja, 5-7 évet kell várni, hogy az adott területre visszakerülhessen. Amennyiben ennél rövidebb idő telik el a két termesztési idény között, 20-60%-kal is csökkenhet a kaszattermés (ha pedig az időjárás kedvez a betegségek kialakulásának, akár 80-90%-os terméscsökkenés is bekövetkezhet).

Melyek a napraforgó jó előveteményei?

A napraforgó legjobb előveteményei a kalászos gabonák (őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, tritikále, rozs). Ezek korán betakarításra kerülnek (a napraforgó vetési ideje április közepe), nem hagynak nagymennyiségű szármaradványt a területen, a talajművelések időben és jó minőségben elvégezhetőek.

Közepes elővetemény a silókukorica és a szemes kukorica, ebben az esetben a visszamaradó szárcsonkokat és gyökérmaradványokat tárcsával fel kell aprítani, illetve figyelni kell arra, hogy korai éréscsoportút válasszunk, hogy a szármaradványok felaprítása után a szükséges szántást még el tudjuk végezni.

Kifejezetten rossz, kerülendő elővetemények a hüvelyes vagy pillangós virágú szálas takarmánynövények, amelyek nitrogénben gazdaggá teszik a talajt, és ezáltal hajlamosítják a napraforgót a gombás megbetegedésekre. Szintén nem tanácsos cukorrépa és burgonya után vetni, mivel a visszamaradó lédús gyökér- és gumómaradványok fertőző gócokként a következő évi napraforgóállomány megbetegedését okozhatják.

Hasonlóképpen vigyázni kell repce, dohány, kender, len, paradicsom és paprika előveteményekkel.  Mivel a fehérpenész ezeknek is gyakran előforduló betegsége, az utánuk következő napraforgó fokozottan veszélyeztetetté válna.

 

A napraforgó az élénken változó hormonális rendszerének köszönhetõen jól alkalmazkodik az eltérõ környezeti feltételekhez, a különbözõ talajtípusokhoz, az eltérõ vízellátottsághoz, és a szélsõséges hõmérséklet-ingadozásokhoz is.

Milyen napraforgó vetőmagok közül választhatunk?

 

A nemzeti fajtajegyzékben 3 szabadelvirágzású fajta, 10 igen korai, 58 korai és 28 középérésű hibrid, valamint az 5 étkezési hibrid szerepel. Jó lehetőség van a hibridmegválasztás során a vetésváltási igények (búza elővetemény) figyelembevételére is.

Melyik napraforgó vetőmagot válassza?

 

A megfelelő napraforgó vetőmag kiválasztásánál figyelembe kell venni a talaj minőségét.

A nagy olajtartalmú, érzékenyebb hibridek a jó állapotú csernozjom, barna erdőtalajokon termeszthetők legeredményesebben. Termesztésre alkalmasak a jobb minőségű réti, réti szolonyec és öntés talajok is, de ezek esetében kisebb termésre számíthatunk. A kis olajtartalmú fajták a humuszos, gyengén humuszos homok talajon és sziken is sikeresen termeszthetők. A napraforgó-termesztés számára a hideg, vizes, későn felmelegedő, erősen kötött talajok nem alkalmasak.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a szabadelvirágzású fajták és a hibridek környezeti igénye eltér egymástól. A szélsőségesen kedvezőtlen adottságú termőhelyeken válasszunk inkább szabadelvirágzású fajtákat.

A talaj kémhatásával (pH) szemben a napraforgó közömbös, legkedvezőbb számára a semleges körüli vagy enyhén savanyú talaj.

Ön eldöntötte már, melyik vetőmagot választja? Szakmérnökeink akár helyszíni szemlével is tudnak segíteni a megfelelő napraforgó vetőmag kiválasztásában>>

https://www.hirosagraria.hu/elerhetosegek/