Az elmúlt egy hét időjárása a nagy mennyiségű, szinte országos csapadékról szólt, miközben sokfelé megérkezett az idei első hó is. A legtöbb csapadékot ezúttal az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva. Az OMSZ jelentése szerint a talaj feltöltődése jól halad, egyre mélyebben ázik át. Most sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából.
Az eddigiek alapján idén sem beszélhetünk igazán klasszikus télről, ami több szempontból is gondot okozhat, próbára teheti a növényvilágot és a mezőgazdaságot is. Nagy károk keletkezhetnek, ha a fagy hómentesen érkezik. Az őszi vetések számára az a legideálisabb állapot, ha megfagy a föld, és ráesik 5-10 centiméter hó. Ezek után jöhet akármekkora hideg, a hótakaró megvédi a vetést. Ha azonban nincs meg ez a szigetelő hóréteg, akkor igazán nagy fagykár keletkezhet.
Hogyan mérsékelhetjük a fagykár következményeit?
A téli fagyok a szántóföldi növényeinket sokféle módon károsíthatják. A leggyakoribb tünet a növényi szövetek direkt károsodása, az elfagyás. Alacsony hőmérsékleten a növényben a sejtnedvek jéggé válnak – ennek mértéke függ a növény tápanyag-ellátottságától és fejlettségi állapotától. Mit jelent ez pontosan?
Mind a kalászosok, mind pedig az őszi káposztarepce esetében a fellazult szövetekkel rendelkező növények azok, amelyeket a fagy a legnagyobb mértékben károsíthat. Erre a túlzott N-bevitel hajlamosít. Fellazult növényi szöveteket eredményez a foszfor- és a káliumhiány is, amit úgy is megfogalmazhatunk, hogy a fagy elleni hatékony védelmet a foszfor, de főleg a kálium ellátás szintje határozza meg.
Az ősz folyamán a termelő felelőssége, hogy figyelemmel kísérje a fiatal állományokat, és ha azok túlfejlődnek, regulátorozással közbe kell avatkozni. Hosszú ősz esetén erre akár kétszer is sort keríthetünk. Erről részletesebben itt írtunk.
A fagy okozta kártételt, a növényi szövetek elhalását semmilyen kezeléssel nem lehet helyreállítani. Viszont a fagy által károsított, de még élő növényekkel lehet valamit kezdeni. A telet átélt, sérült növényeknek szükségük is van a termelők nyújtotta segítségre.
A téli fagyok okozta súlyos lombveszteség hatásai helyes növénytáplálással javarészben a tavasz folyamán még helyre hozhatóak.
Ebből az okból a tavaszi fejtrágyázások során gondolnunk kell a nitrogénen túl azokra a tápanyagokra is, amelyek a fagy által elpusztított növényi részekben voltak elraktározva, illetve a kilúgozódás miatt elvesztek. Egyáltalán nem biztos, hogy az őszi alaptrágyázással kijuttatott foszfor és kálium még kellő mennyiségben jelen van a gyökérzónában.
A gabonák a nitrogén mellett igényelnek némi ként is, alapvetően kedvelik a rezet de némi cinkre és mangánra is szükségük van. A repcének pedig szüksége lehet némi könnyen felvehető foszforra, illetve kénre is.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy tavasz elején a hűvös és vízzel telített talajban egyes tápanyagok felvétele csak töredékesen valósul meg, vagy egyáltalán nem. Fokozottan érvényes ez a kalászosok esetében a rézre, cinkre, mangánra, repce esetén pedig a bórra.
Milyen készítményeket használhatunk kora tavasszal a fagykár enyhítésére?
Milyen tápanyagokat juttassunk el a talajon keresztül a növényeinkhez, melyeket érdemesebb ilyenkor lombtrágya formájában kijuttatni? Kérdezze kollégáinkat, telephelyeinken szaktancsadással segítjük a termelők munkáját>>