Általában elmondhatjuk, hogy az őszi káposztarepcében indulnak meg legkorábban a kártevők tavasszal. Sőt, az utóbbi évek enyhei telein az olyan kártevők, mint a repceszárormányos igazából már nem is hibernálnak, hanem aktívan élnek, és könnyedén átvészelik a téli hónapokat. Idén januárban több kitett sárgalapon is volt fogás.
Tél végén, kora tavasszal a növények tartalékai kisebbek, kevésbé tudnak nemcsak a kórokozók, hanem a kártevők támadásainak is ellenállni. Különösen érvényes ez az ormányosok kártételére. És ahogy melegszik az idő, úgy szaporodnak a kártevők is. Ahhoz, hogy a repce kártevői elpusztuljanak, minimum 1 hónapos kemény mínuszok kellenének, mely szükséges a talaj felső rétegének átfagyásához. Ez évek óta elmarad, ezért tényként kell kezeljük, hogy a kártevők évek óta túlélnek.
Az enyhe telek során nemhogy nem gyérül a károsító állomány, de a tél folyamán is károsítanak
Az ormányosok már a tél végén támadnak, a kártevők elszaporodása kihívást jelenthet a termelők számára. A rovarkártevők már alacsony, 10–14 °C közötti hőmérsékleten aktívak lehetnek, az időjárási adottságok miatt a következő hetekben tovább fokozódhat a kártételük.
A repceszárormányos a repce legkorábban megjelenő és egyik legveszélyesebb kártevője. Imágó alakban telel át többnyire a repcetáblán, vagy annak közelében, az avarban. Rövid érési táplálkozás után az imágó a tojásait a levélérbe helyezi, a kikelő lárvák a szárban károsítanak. Ennek következtében a növény legyengül, szára megdőlhet, a becő idő előtt felnyílhat. A lárvák mélyen berágják magukat a szövetekbe, a tenyészőcsúcsot veszélyeztetik. A főhajtás elcsökevényesedik, és csak gyenge oldalhajtások képződnek.
Kártétele ezerszemtömeg- és olajtartalom-csökkenést eredményez. Fontos, hogy csak az imágó ellen tudunk hatékonyan védekezni, ezért a kezelést a bogarak táblára történő betelepedése idején, a peterakás előtt el kell végezni.
A nagy repceormányos ugyancsak imágó alakban telel át, de az előző évi repcetábla talajában vészeli át a hideget. Tojásait a szárban helyezi el. Kártétele súlyosabb, mint a repceszárormányosé, mivel a szár deformálódását és felnyílását is okozhatja.
Tavasszal a repce oldalhajtásainak védelme a legfontosabb
Az eredményes védekezéshez elengedhetetlen az előrejelzés. Erre a célra leggyakrabban sárga tálcsapdát vagy sárga ragacslapot használnak. Táblánként több sárgatál kihelyezésével pontosabb képet kaphatunk a betelepülés mértékéről. Amennyiben 3 nap alatt 15-nél több egyedet fogott el csapdánként, szabályozásra van szükség.
Ajánlott a növények szárának alapos átvizsgálása is.
Mivel a repceszárormányos érési táplálkozása hosszabb ideig tart, mint a nagy repceormányosé, az optimális ellenőrzési időpont általában a repceszárormányosok megjelenése utánra tehető.
A védekezést a tojásrakás előtt kell elvégezni, mivel a növényben lévő tojás és lárva ellen már hatékonyan nem lehet védekezni. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag használható, ezekről kérdezze bizalommal növényvédő szakmérnökeinket!>>