A talajjavítást nemcsak a talaj, de a növények is meghálálják

A talajjavítást nemcsak a talaj, de a növények is meghálálják

Egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a termőtalajok minőségének gyorsuló romlása, amiért elsősorban a monokultúra, a túlzásba vitt vegyszer- és műtrágya használat, a szervesanyag-utánpótlás elmaradása, a szélsőséges vízellátottság (aszály, belvizek) felelnek. A klímaváltozás és a gazdasági helyzet is megtépázza a mezőgazdaságot. Hogyan lehetséges a talajjavítás ennyi kedvezőtlen körülmény között?

Talajjavítás: lehetőségek rövid és hosszú távon

Amikor a talajállapotról beszélünk, a termelőt leginkább annak tápanyagtartalma szokta érdekelni. A tápanyagokról szól a talajmintavételezés, a tápanyaggazdálkodási terv és nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tápanyagutánpótlás a befektetés legnagyobb költségtétele is.

A talajjavítás legegyszerűbb módja az okszerű tápanyaggazdálkodás, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez csak rövid távon jelent megoldást. A hosszú távú sikerhez olyan megoldást kell találnunk, ami a talaj működését befolyásolja.

A talaj működését mikrobiológiai készítményekkel befolyásolhatjuk kedvezően. A talajoltás során a gyökérzónába kijuttatott talajbaktériumok megtelepednek a gyökéren és annak környezetében, amely mind a növénynek, mind a baktériumnak előnyös. A baktériumkészítményeknek és a segítségükkel végzett talajoltásnak számos előnye van, mivel több szempontból is segíteni tudják a kultúrnövény élettani folyamatait:

Gyorsabban bomlanak le a növény- és szármaradványok. Manapság egyre több gondot okoznak a túl lassan, nem kellő időben végbemenő bomlási folyamatok. Az egészséges, termőképes talajban a jótékony baktériumok különböző fajai együttműködő közösséget alkotnak, anyagcsere folyamataikkal egymást támogatva, sokkal hatékonyabban veszik fel a versenyt a kedvezőtlen feltételekkel. Hiába pótoljuk a tápanyagokat, ha ezeknek a jótékony baktériumoknak az egyensúlya felborul!

A növények egyszerűbben veszik fel és kötik meg a tápanyagokat, így például a nitrogént, foszfort, káliumot és a vizet is. Ezáltal a talajbaktériumok a kijuttatott műtrágyák hasznosulását is támogatják.

Csökkennek a szélsőséges időjárás okozta károk, javul a talaj vízmegtartó képessége.

A talajművelés során kevesebb üzemanyagot kell felhasználni.

Kevesebb növényvédő szerre lesz szükség, a talajbaktériumok ugyanis lebontják a kórokozók tápanyagforrását jelentő gyökér- és szármaradványokat. Szintén hasznos számunkra, hogy megkötik a Fe3+ ionokat, ezzel gátolva a kártevők szaporodását.

Talajjavítás már 2-3 év alatt

Talajoltó készítményeket használva már 2-3 év után egyértelmű javulást láthatunk a talajszerkezetben.

Figyelem! A különféle mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények akkor tudják teljesíteni a velük szemben támasztott elvárásokat, ha a kijuttatáskor még életben van az engedélyokiratban feltüntetett sejtszám, illetve csak az engedélyben szereplő baktériumtörzsek találhatók a termékekben. Az itthon kapható baktérium talajoltó készítmények döntő többsége a tárolás során hűtést kíván, és az eltarthatóságuk általában 6–8 hónap. 

Milyen készítményeket ajánlunk talajjavításhoz? Érdeklődjön kollégáinknál bajai, kecskeméti, nyárlőrinci, csongrádi vagy mélykúti telephelyünkön>>