Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy a szántóföldi kultúrák – különösen az őszi kalászosok – gyomosodásában egyre nagyobb szerepet kapnak az ősszel vagy enyhébb teleken csírázó gyomnövények. Ezek a fajok, legyenek akár magról kelő kétszikűek, akár egyszikűek, mára uralkodóvá váltak a szántóföldeken, és a gyomirtás komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára.
Miért nem várhatunk tavaszig a gyomirtással?
A probléma egyik gyökere, hogy a gyomnövények magjai sokkal hosszabb ideig megőrzik csírázóképességüket a talajban, mint a termesztett növényeké. Emiatt a tavaszi gyomirtás idejére a táblák már gyakran jelentősen fertőzöttek. Ráadásul az elmúlt években több tényező – mint a csökkentett műtrágyahasználat, a forgatás nélküli talajművelés vagy a kevésbé szakszerű vegyszeres védekezés – hozzájárult ahhoz, hogy a gyomosodás újra felerősödjön, a termésátlagok pedig csökkenjenek. Sok termőterület már annyira telített a gyommagvakkal, hogy a védekezés hosszú távon is nehézségekbe ütközik.
Tovább súlyosbítja a helyzetet a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia. Itthon az 1980-as évek végére már széles paletta állt a termelők rendelkezésére a gyomirtó szeres kezelések terén, ami magával hozta a rezinsztencia megjelenését is. A herbicidekkel szembeni ellenálló képesség fokozódásával egyes fajok rezisztenssé vagy toleránssá váltak az alkalmazott készítményekkel szemben.
Az enyhe telek különösen kedveznek a T1-T2-es életformájú gyomoknak, mint például a veronikaféléknek, az árvacsalánféléknek vagy a mezei árvácskának. Ezek a növények már ősszel kicsíráznak, sőt, tavaszra gyakran virágzó vagy magérlelő állapotba kerülnek. Ilyenkor a gabona – például a búza – már bokrosodik, és lombja miatt a tavaszi vegyszeres permetezés hatékonysága minimális. A késői beavatkozás egyrészt növeli a költségeket, másrészt nem is teljesen eredményes. Arról nem is beszélve, hogy ekkorra jelentős tápanyag- és vízkonkurenciát jelentenek a kultúrnövények számára.
A gyomok nem várnak tavaszig
Ezért kulcsfontosságú, hogy a gazdák a gyomirtást már ősszel elvégezzék. A vetés után, kelés előtt vagy a korai állományban végzett kezelések a leghatékonyabbak, különösen, ha tartamhatású hatóanyagokat alkalmazunk. Az alkalmazható kezelésekről, hatóanyagokról kérdezze kollégáinkat! >>
Az őszi gyomirtás nemcsak az adott év termésbiztonságát növeli, hanem hosszú távon is csökkenti a gyommagkészletet a talajban, ezáltal mérsékli a következő évek fertőzöttségét. A megelőző, tudatos és időben elvégzett védekezés tehát nem csupán gazdasági érdek, hanem a fenntartható növénytermesztés alapfeltétele is.