A foszfor a növény számos élettani folyamatában vesz részt, egyike az alap tápanyagok hármasfogatának (N-P-K: nitrogén, foszfor, kálium). A foszfornak szerepe van többek között a növény energiarendszerének szabályozásában, a nukleinsavképzésben (fehérjeszintézisben), ebből adódóan meghatározó tényező a növekedésben, a sejtosztódásban, az örökletes tulajdonságok átadásában. A növények majdnem fele annyi foszfort igényel, mint nitrogént, mégis a gyakorlatban a tápanyag-utánpótlás sok esetben csak egyoldalú nitrogéntrágyázás formájában nyilvánul meg.
A foszforhiány jellegzetes tünetei
A foszforhiány beazonosítása nem egyszerű, hosszú ideig nehéz beazonosítani. Kezdetben a növény idősebb levelei sötétebb árnyalatú zöld színt mutatnak, az alsó leveleken vörösesbarna elszíneződés jelenik meg, de a levelek fonákján. Idővel a termések is elszíneződnek. Mivel a foszfornak jelentős szerepe van a gyökérképzésben és ezzel szoros összefüggésben a tápanyagfelvételben, hiányában a beteg növény szára vékonyabb lesz, gyökérzete fejletlen. Foszforhiányra utalhat az is, ha késik a virágzás, elmarad a terméskötés.
A foszfor esetében fontos kitérni a relatív tápanyaghiány jelenségére, amikor a talajban megfelelő a foszforkészlet, csak annak felvételét bizonyos környezeti tényezők (például alacsony hőmérséklet) gátolják. Ezzel a jelenséggel a szántóföldi növénytermesztésben gyakran lehet találkozni.
Tudni kell, hogy a foszfor erősen kötődik a talajrészecskék felületéhez, mozgása még kellően nedves talajban is minimális, nem képes „megkeresni” a gyökérzetet. Figyelni kell arra, hogy se túl mélyre, se túl sekélyenre ne helyezzük, mert ilyenkor vagy a fejlődés kezdetén, kelés, begyökeresedés idején kell a hiányával számolnunk, vagy a tenyészidő későbbi szakaszában nem jutnak hozzá a növények.
Éppen ezért, még azokon a talajokon is, melyek a talajvizsgálatok alapján jól ellátottak, célszerű valamennyi foszfort pótolni, hogy friss, könnyen oldható foszfátok legyenek jelen. A javasolt dózis talajtípustól, talajellátottságtól, tervezhető termésszinttől függően nagyon változó lehet, de amennyiben fontos a foszfor alaptrágyázás, 50 kg/ha hatóanyagnál kevesebbet nem javaslunk.
Lehet-e tavasszal pótolni a foszfortrágyázást, ha ősszel nem tettük meg?
Amikor a foszfor hiányára utaló jelek mutatkoznak, adódik a kérdés, hogy utólagosan ki lehet-e juttatni a foszfort. Ahogyan már említettük, a foszfor nehezen mozog a talajban, ezért a talaj felületére szórt műtrágyával nem fogunk eredményt elérni.
Lombon keresztül van lehetőségünk a foszfor pótlására, akár több alkalommal is, a levelekre adott tápanyagok átmenetileg helyettesítik a gyökerek funkcióját, és javítják a növény kondícióját. Tisztában kell lenni viszont azzal, hogy a kijuttatott mennyiség nem képes nagy igényeket pótolni.
Kérdése van a foszfortrágyázással kapcsolatban? Nézzen be bajai, kecskeméti, nyárlőrinci, csongrádi vagy mélykúti telephelyünkre, ahol kollégáink szakmai tanácsadással is tudják segíteni a munkáját>>