Az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázása: mennyi műtrágyát jutassunk ki?

Az őszi vetések nitrogén-fejtrágyázása: mennyi műtrágyát jutassunk ki?

Közeleg az időszak, amikor az őszi vetésű búza és árpa, valamint a repce ismét fejlődésnek indul, és nagy szükségük lesz tápanyagra, ha az elvárt hozamot el akarjuk érni. Amikor a növények növekedési ciklusa újraindul, a magasabb nitrogéntartalmú műtrágyák működnek jól, erre a tápanyagra lesz leginkább szükségük.

A nitrogén a tavaszi ciklusban fő tápanyagnak számít, mivel befolyásolja a növények vegetatív fejlődését, kialakulását és erőteljes növekedését. Mi történik, ha a növény nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges nitrogént? Gyengén fog fejlődni, elsárgul, a teljes termelés pedig nem csak minőségében, hanem mennyiségében is csökken. A túl kevés nitrogén tehát hátrány, de a túl sok nitrogén sem jó, mert túl sok vizet és tápanyagot igénylő és bizonyos betegségekre hajlamos növényeket eredményez.

Az első fejtrágyázás mindig nagy dilemma; fontos a mikor és a mennyi, de egyikre sincs abszolút tökéletes, általános javaslat. Az időpont kapcsán általában a minél hamarabb, annál jobb elve érvényesül.

A műtrágya adagolása

A kijuttatott műtrágya mennyisége növényenként eltérő lehet. A növényfajon túl függ a talaj típusától és nitrogéntartalmától, az őszi trágyázás során alkalmazott műtrágyáktól, a tervezett hozamtól és termelő pénzügyi lehetőségeitől.

A búza és a repce tavaszi trágyázásának kezdete előtt célszerű elemzést végezni, hogy minél helyesebben, pontosabban lehessen értékelni a növények vegetatív állapotát.

A kijuttatást már januárban meg kell tervezni. Az első adagot, mely a teljes tavaszi dózis fele vagy kétharmada, közvetlenül a vegetáció megindulása előtt ajánlott kijuttatni, hogy amikor az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, már ott legyen a szükséges mennyiségű hatóanyag a talajban. Ez az időszak a bokrosodás vége, a szárba indulás eleje. A második adagot a szárba indulás közepén, az esetleges harmadik adagot pedig még a virágzás előtt érdemes kijuttatni.

Sokféle nitrogén műtrágya van, melyiket válasszuk?

Mivel a növények nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként, magnéziumot és kalciumot is felvesznek a tavaszi időszakban, célszerű olyan műtrágyát választani, amely ezekből a tápelemekből is tartalmaz jelentősebb mennyiséget. Ahogy a növények nitrogénigénye is fajtánként változik, a kalcium-, magnézium- és kénigényük is eltérő. 

Kénhiányos talaj esetében mindenképp ajánlott kénes nitrogén műtrágyát választani, mivel a kén hatékonyabbá teszi a nitrogén hasznosulását.

Speciálisan a hazai viszonyokra fejlesztették ki: Pétisó

A nitrogén, kalcium és magnézium egyidejű pótlására a Pétisó az ideális műtrágya. 27% nitrogént, 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO) tartalmaz jól hasznosuló karbonátok formájában. A Pétisó összetétele azért előnyös a hazai talajok szempontjából, mert a dolomit formájában belekerülő kalcium és magnézium lehetővé teszi, hogy a nitrogén-műtrágyázást a talaj savanyítása nélkül végezzük el. Vagyis nem rontjuk a talaj szerkezetét, sem vízgazdálkodását és a többi tápelem felvehetőségét.

Ahogy közeledik a tavasz, sűrűsödnek a munkák mind a tervezés, mind a beszerzés terén. A kijuttatás biztonsága érdekében a komplex készítményeknek már februárra, a nitrogénműtrágyának pedig legkésőbb márciusra a termelő raktárában kell lennie! Már most érdemes benézni a Hírös Agrária telephelyeire, ahol kollégáink szaktanácsadással is segítik a termelők munkáját!>>