A szójatermesztés Magyarországon az utóbbi években dinamikusan fejlődött, amit elsősorban a globálisan változó terménypiac és az egyre kedvezőbb támogatási rendszerek ösztönöznek. Ennek köszönhetően a vetésterületek jelentősen növekedtek, így a szója egyre fontosabb szereplőjévé vált a hazai szántóföldi növénytermesztésnek. A bővülő termesztés azonban új kihívásokat is hozott magával, különösen a növényvédelem területén.
A klímaváltozás hatásai, például a melegedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása, valamint a termesztéstechnológia intenzívebbé válása elősegítették bizonyos kórokozók és kártevők megjelenését, illetve erősödését. Olyan új kórokozók jelentek meg, amelyek korábban ismeretlenek voltak, de az elmúlt néhány év hőhullámai, az aszályok elősegítették a megjelenésüket.
A szója legnagyobb ellenségei
A legjelentősebb és leggyakoribb probléma jelenleg a cerkospórás levélfoltosság, amely kedvező körülmények között jelentős terméskiesést is okozhat. Korábban a cukorrépa és a cékla fertőző betegségei között tartottuk számon. A betegség első tünetei a legidősebb leveleken megjelenő 2-4 mm átmérőjű vöröses, lilás szegélyű szürke színű foltok. A foltok száma egyre növekszik, ami végül az egész levél pusztulásához vezet.
A betegség gyors terjedését elősegítik a magas páratartalommal és hőmérséklettel járó periódusok, valamint a sűrű állományok.
Emellett a fehérpenészes rothadás is komoly gondot jelent, különösen a virágzás idején, amikor a fertőzésveszély a legnagyobb. A talajból fertőző gomba hosszú évekig életképes marad, így a fertőzött területeken a vetésváltás és a megfelelő agrotechnika alkalmazása kulcsfontosságú.
A fuzáriumgombák szintén egyre nagyobb figyelmet követelnek, mivel nemcsak a hozamra, hanem a termés minőségére is negatív hatással vannak. A szója fuzáriumos hervadása betegség világszerte elterjedt. Jelentős gazdasági kárt okozhat, akár az 50%-ot is elérheti a termésveszteség. A fertőzés a magból is a talajból is indulhat. A fertőzés következtében a kikelt növények sziklevelein barnás foltok jelennek meg, csökevényes növekedésűvé válnak. Az idősebb növények levelei fodrosodnak, jellegzetes mozaikosodás figyelhető meg. A magok lassan érnek be és foltosak (márványozottak) lesznek.
Új betegség szójában a Macrophomina phaseolina által okozott hamuszürke szárkorhadás (a kórokozó repcén, napraforgón, kukoricán, cirkon és cukorrépán is fertőz). A beteg növény még a hüvelyek kifejlődése előtt elpusztul. A kártételt súlyosbítja, hogy a talajban fennmaradó mikroszkleróciumok akár 10 évig is életképesek maradnak.
Mit tehetünk a szója egészségéért?
A sikeres szójatermesztéshez elengedhetetlen a megelőző védekezési stratégiák alkalmazása, a fajtaválasztás tudatossága, valamint a precíz, körültekintő növényvédelmi gyakorlat kialakítása. Figyelembe kell venni a különböző fajták betegségérzékenységét, továbbá talajfertőtlenítéssel és csávázással megelőzhetjük a talajban és magon keresztül terjedő fertőzéseket.
Az évről-évre szűkülő hatóanyag-kínálat miatt különösen fontos a táblák rendszeres szemlézése és a rezinsztenciát figyelembe vevő gyakorlat kialakítása: a különböző hatásmechanizmusú készítmények váltott használata, és a túl alacsony dózisok kerülése.
Ha kérdése van a szójában károsító gombabetegségek, a felhasználható hatóanyagok vagy a kijuttatás mikéntje kapcsán, forduljon bizalommal kollégáinkhoz!>>