Egyre több termelő dönt a napraforgó termesztése mellett, amit jól mutat az idei vetésterületének várható növekedése is. Ez a tendencia nem véletlen, hiszen a napraforgó az elmúlt évek időjárási kihívásai közepette is megbízható teljesítményt nyújtott. Magyarországon az időjárás szélsőségesebbé vált: a csapadék mennyisége kiszámíthatatlan, és gyakoribbá váltak a hosszú, forró, száraz periódusok. A napraforgó mélyre hatoló gyökérzete révén ezekhez a körülményekhez jobban alkalmazkodik, mint sok más szántóföldi növény. Képes elérni a mélyebb talajrétegekben lévő vizet és tápanyagokat, így még kedvezőtlen körülmények között is stabilabb hozamokat biztosít.
A Syngenta tavaszi vetés előtti piaci elemzése szerint akár a 750 ezer hektárt is elérheti, ami jelentős növekedést jelent az elmúlt évekhez képest. Az eddigi legnagyobb vetésterületét, a 700 ezer hektárt az utóbbi 5 évben kétszer is elérte, idén azonban valószínűleg túl is szárnyalja.
A napraforgó termesztéstechnológiája is változott
A növény termesztéstechnológiája is sokat fejlődött: míg korábban extenzív, alacsony ráfordítású termesztés volt jellemző, napjainkban intenzív technológiával, korszerű hibridekkel és célzott növényvédelmi kezelésekkel érik el a magasabb hozamokat. Ez lehetővé teszi a termelők számára, hogy jövedelmezően termeljenek, és kihasználják a napraforgóban rejlő potenciált.
A napraforgó termesztése nem csupán az időjárási viszontagságokkal szembeni ellenállósága miatt előnyös. Olajnövényeink közül az egyik legfontosabb, hiszen a belőle nyert napraforgóolaj a hazai konyhák egyik alapterméke, emellett exportra is jelentős mennyiséget termelünk, ami növeli a külkereskedelmi egyensúlyt. A sajtolás után visszamaradó napraforgó-dara takarmányként is hasznosítható, így a növény teljes egészében hasznosul. Ráadásul a vetésforgóban is jól illeszkedik, segíti a talaj szerkezetének fenntartását és a kártevők elleni védekezést is támogatja.
Korai teendők napraforgóban
A napraforgó korai fejlődési szakaszában, amíg el nem éri a 35–40 cm-es magasságot, különösen érzékeny az elgyomosodásra, ezért a korai gyomirtás kiemelten fontos. A korai gyomosodás miatt akár 30-50%-os termésveszteség is előfordulhat. A későbbiekben már ilyen mértékű kiesést nem okoz a gyomok elszaporodása.
Már a fajtaválasztásnál is érdemes figyelni arra, hogy a kezdeti gyors fejlődésű fajták a talajfelszínt korábban borítják, ilyen körülmények között a gyomnövények kevésbé tudnak megerősödni.
A védekezés elsősorban a tavasszal csírázó, nyárutón virágzó egyéves gyomokra (T4 gyomok), valamint a magról kelő fűfélékre – például kakaslábfűre, muharfajokra, vadkölesre – irányul. Emellett nagy figyelmet kell fordítani az évelő egyszikűek, különösen a fenyércirok magról kelő és rizómás alakjának visszaszorítására. A gyomirtás hatékonyságát elősegíti a megfelelő időzítés és a jól megválasztott hatóanyagok alkalmazása.
Ne feledjük, hogy helyes tápanyag-visszapótlással a napraforgó kezdeti fejlődését elősegíthetjük, a gyomokkal szemben versenyképesebbé tehetjük!
Új gyomirtó szerek napraforgóban
A növényvédő szerek engedélyezési körülményei között mindig figyelemmel kísérjük az új gyomirtó kezelések megjelenését. Az új készítményekről, a javasolt kijuttatásról kérdezze bizalommal kollégáinkat!>>