Az elmúlt héten, december 5-én ünnepeltük a Talaj Világnapját. Pontosan 10 évvel ezelőtt, 2013-ban fogadta el az Egyesült Nemzetek Szervezete ezt a napot a Talaj Világnapjaként azzal a céllal, hogy bemutassa a talaj szerepét a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, és rávilágítson a tudatos talajhasználat fontosságára.
Egyre több figyelem fordítódik talajaink védelmére, megóvására, a helyes és megfelelő agrotechnikák megfelelő alkalmazásának elterjesztésére.
A talaj megújulása nem automatikus
A talaj feltételesen megújuló, megújítható természeti erőforrás. Megújulása, működésének fenntartása állandó tudatos tevékenységet és odafigyelést követel. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az a tényt, hogy 2-3 centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat!
Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra. De milyen is az egészséges talaj? Röviden: az egészséges talaj gazdag, változatos és nagyon aktív.
Az egészséges talaj magas humusztartalmának köszönhetően megtartja a vizet és a tápanyagokat. Porózus szerkezete lehetővé teszi a talaj levegőzését, könnyen lazítható, és támogatja a gyökérnövekedést. Élővilága gazdag és nagyon változatos, ezek az apró organizmusok az elhalt növényi anyagokat szorgalmasan újrahasznosítják tápanyaggá. Ez az élő talaj azonban védelmet és folyamatos utánpótlást igényel: a földnek szerves anyagokra és a szerves anyagokat lebontó szervezetekre is szüksége van.
A talaj felépítése
A talaj legfontosabb összetevői:
- Ásványi anyagok (45%): a homok, a vályog és az agyag alkotják a talaj szervetlen részét. Ezek aránya határozza meg a talaj szerkezetét és textúráját.
- Víz (25%).
- Levegő (25%).
- Elemi tápanyagok, makro- és mikrotápanyagok, amelyekre a növényeinknek szüksége van.
- Szerves anyagok (2-5%): elhalt és élő növényi részek, mikroszkopikus élőlények, rovarok és kisebb emlős állatok. A talajban él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint fele. Ezek a kis élő szervezetek biztosítják a föld termékenységét azáltal, hogy a növények számára felvehető formában bocsátják vissza a tápanyagokat a talajba. A föld művelésével azonban beavatkozunk ebbe a folyamatba, ami megszakíthatja a körforgást, és a talaj tápanyagai megfogyatkozhatnak.
Mit tehetünk az élő talajért?
Talajelemzés. A szakemberek segítségével végzett talajvizsgálat segít megismerni és megérteni, hogy mi történik a táblánkon. Egy ilyen vizsgálat során a szakemberek ajánlásokat is megfogalmaznak, hogy milyen tápanyagokkal, szerves anyagokkal, makro- és mikroelemekkel javíthatjuk a termőföld állapotát.
Ne okozzunk (nagy) kárt. A talajbolygatás valamennyi formája (mechanikai művelés, növényvédőszerek használata vagy túlzott taposás) a talaj élőlények mennyiségi és összetételük minőségi romlását eredményezi. Mindezt kizárni természetesen nem lehet. Fokozott körültekintéssel azonban a kár csökkenthető. Például, vigyázzunk, hogy ne tömörítsük a földet: amikor nedves, ne közlekedjünk nehéz gépekkel, ne járjunk és ne dolgozzunk rajta.
Tápláljuk az élőlényeket és a mikroorganizmusokat. Hagyjuk, hogy az egészséges elhalt növények, levelek, szárak és gyökerek a táblán maradva lebomoljanak.
Ne hagyjuk fedetlenül. A növényzet (lehet élő vagy holt) védi a talajt a nap, a szél és a csapadék erodáló hatásától. A zöldtrágyának is nevezett takarónövényeket arra használjuk, hogy a tenyészidőszak végén bedolgozzuk őket a talajba.
Illesszünk a vetésforgóba nitrogénmegkötő pillangós növényeket. Kedvezően befolyásolják a talaj nitrogéntartalmát.
Műveljük okosan a talajt! Szakmérnök kollégáink minden helyzetben az indokolt legkisebb környezetterheléssel járó védekezést javasolják. Forduljon hozzánk bizalommal!