A tavalyi év száraz volt Magyarországon, idén tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás, aminek következtében az ország jelentős részén aszály alakult ki. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. A hőséget és a szárazságot szántóföldi növényeink is nagy mértékben megsínylik, a napraforgó- és a kukoricaállományok egyre elkeserítőbb képet mutatnak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán közzé tett tanulmány az idei csapadékmérések mellett foglalkozik a csapadék térbeli és időbeli változékonyságával, és összeveti a 20. század eleje óta tapasztalt száraz időszakokkal. A tanulmány szerint szárazabb évek esetén az ország legszárazabb része egyértelműbben az Alföldre esik, ami gyakran nagyobb területre kiterjed. Magyarországon belül leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is.
Az időjárás a szárazságtűrő szántóföldi növények, gabonafajok termesztésére ösztönöz
A csapadékszegény időjárás miatt korai kényszerérés tapasztalható a gabonaféléknél, ami a várható termésmennyiségre is erőteljes negatív hatással van. Megoldás lehet a terméstechnológiák korszerűsítése, de emellett a tudatos genetikaválasztás legalább olyan fontos. Az időjárási körülmények változása miatt tehát már most időszerű a szárazságtűrő genetikákra való átállás.
Mit tudnak az aszálytűrő növények?
Az aszálytűrő növényeknek számos stratégiájuk van az aszály következményeinek enyhítésére. A növény vízhasznosító képességének javítása, a megszökés (vagyis a vízhiányra legérzékenyebb fejlődési fázis, a reprodukciós szakasz befejeződik az aszályos időszak kezdetéig), a tolerálás, mind javítják a növény aszálytűrését.
Lássuk most kicsit részletesebben ezt a három stratégiát!
- A vízhasznosító képesség jobbá tehető a vízfelvétel javításával (mélyebb gyökérrendszer), illetve a vízleadás sebességének csökkentésével (viaszréteg, kisebb levélfelület a növény felsőbb régióiban).
- A megszökés a könnyebben kialakítható stratégia, mert a növény nem térben, hanem időben szökik meg az aszály elől, azaz a vegetációját teljesen befejezi az aszályos időszak kezdetéig. Ha erre nincs mód, akkor legalább az erre legérzékenyebb vegetációs periódusát (legtöbb növény esetén a virágzást) időzítik a szárazságstressz bekövetkezténél korábbra.
- A tolerálás a növény saját, valódi aszálytűrésének javítása. Ebben az esetben a tartós szárazság hatására a kiszáradás már elkezdődik, de a növény olyan vegyületeket termel (detoxikáló, stresszfehérjéket), amelyek képesek csökkenteni (egy ideig) a sejtekben fellépő vízhiány káros hatásait.
Hogyan néz ki egy szárazságtűrő növény, ha az egy gabonafajta?
Általában a szárazságtűrő gabonafajták az alábbi tulajdonságokkal, felépítéssel rendelkeznek:
- kisebb levélfelület a növény felső régiójában – lehetővé teszi a napfény lejutását az alsó fotoszintetizáló levelek felé, ahol a hőmérsékletnek és a sugárzásnak való kitettség is kisebb
- rövid és vastag szár, mely intenzív anyagáramlást tesz lehetővé
- kisebb virágzat kétlaki, váltivarú növényeknél (pl. kukorica) – elegendő pollen kevesebb energiafelhasználással
- felálló, egyenes levelek – nem merőlegesen éri őket a beeső napfény
- zöld száron érés
- mélyen gyökerező, kevesebb oldalgyökérrel rendelkező gyökérzet
Már nem is kérdéses, hogy a következő években is szembe kell majd néznünk a száraz, meleg időjárásból fakadó termelési kockázatokkal. Válasszon kiváló alkalmazkodóképességű fajtát, kérje kollégáink segítségét>>